Babits Mihály Szülőháza

Babits Mihály szülőháza, - vagy ahogyan a szekszárdiak nevezték - a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban; ma is eredeti állapotában áll. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben, szekszárdi letelepedésekor vásárolta meg.

Az épületben 1967-ben nyílott az első kiállítás. 1983-ra - a költő születésének 100. évfordulójára - pedig szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

A szülőházban berendezett emlékmúzeumban a költő relikviái, családi dokumentumai mellett láthatók Farkas Pál, Rippl-Rónai József, Glatz Oszkár és Beck Ö. Fülöp Babitsot ábrázoló képzőművészeti alkotásai.

Az épület udvarán áll Babits-szobra, Farkas Pál alkotása.

Az 1967-ben megnyílt emlékház földszintjén látható Babits édesanyjának szobája, ahol a költő is született 1883. november 26-án.

A család fogadószobája Babits Mihály megannyi gyermekkori emlékét mutatja be. Az emeleten a családi hagyományoktól, Babits gyermekkorától az érett költő és irodalomszervező hazai és küföldi kiadású köteteinek bemutatásáig jut a kiállítás. Babits Mihály számos verse itt született, és itt játszódik a Halálfiai című regény több fejezete is.

Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni!!!

Mézeskalács múzeum

A múzeum bemutatja többek között a

A mézeskalácsos mesterség történetét
Verőfás és spriccelt mézeskalácsok
Cukorkák
Kéregöntésű (pl. Dianás cukorka) termékek
Hagyományos szaloncukor
Húzott és csurgatott gyertyák

eszközeit és gyártástechnológiáját, valamint a

Petrits család 1825-ig visszanyúló vállalkozásának történetét
Spriccelt és verőfás mézeskalács szíveket, huszárokat, babákat és számtatalan szebbnél szebb figurát.

A megtekinthető eszközöket és használatukat bemutatjuk egy 30 perces DVD filmen. Választható nyelvek: magyar, angol, német.

Mindezen felül előzetes bejelentkezéssel lehetőség:

Élő mézeskalács-díszítés bemutató megtekintésére
Mézeskalács-díszítés saját kezű kipróbálására

Néhány kép a múzeumból

3.

Wosinsky Mór Múzeum

Múzeumunk Wosinsky Mór régész és múzeumszervezőről kapta nevét: az ő céltudatos munkájának köszönhető, hogy 1902-ben megalakult és kapuit megnyitotta a látogatók előtt.

Wosinsky Mór 1854-ben született Tolnán. Alsóbb iskoláit itt és Kalocsán végezte, majd a pécsi papnevelde hallgatója lett. Történeti érdeklődése és a régészet iránti vonzalma később, fiatal káplán korában kezdett kibontakozni.

Kutatásának támogatója a felvilágosult gondolkodású, európai hírű bibliofil tudós, Apponyi Sándor gróf volt.

Első feltárásához még szinte minden szakismeret híján kezdett a Tolna megyei Szárazpusztán, majd az ottani sikereken felbuzdulva - az azóta világhírűvé vált neolitikus lelőhelyen - a Lengyel község melletti Töröksáncon folytatott ásatásokat. Komoly tanulással, megfeszített munkával elérte, hogy a lengyeli sánc feltárásának hét éve alatt a csak műkedvelő módon régészkedő falusi lelkészből Európa egyik legismertebb őskorkutatójává váljék.

Amikor az általános nagy millenniumi lelkesedéshez csatlakozva Tolna vármegye is elhatározta saját történetének megírását, a honfoglalást megelőző időszak elkészítését Wosinsky vállalta. Már az anyaggyűjtés idején is fájlalta, hogy a tárgyakat az anyagi feltételeket biztosító Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átengednie, s ekkor határozta el, hogy létrehozza a megye önálló múzeumát. Végül hosszas harc után elérte, hogy - ideiglenes megoldásként - az új gimnázium még üresen álló termeiben helyezzék el az általa és Apponyi Sándor által múzeumi célra felajánlott több ezer régészeti tárgyat.

Határozott és céltudatos munkájának eredményeként 1902-ben végre megnyitotta kapuit a neves építészpáros - Herzog Fülöp és Schickedanz Albert - tervei alapján készült, neoreneszánsz múzeumpalota. Az intézmény első igazgatójává Wosinsky Mórt nevezték ki. Múzeumi tevékenységét, tudományos munkásságát 1907-ben korai halála szakította félbe.

Költségek:

Részvételi díjak létszám és további igények esetén			Diák
Költségek	20 fő Ft/fő	20-30 fő Ft/fő	Ft/fő
Utazás	Külön táblázatban	Külön táblázatban
Belépő	1600	1600	1200
Csoportos belépő	1000	1000	1000