Osztálykirándulás Keszthelyre
:
Gyülekezés:
Az előre megbeszélt helyen.
Indulás:
08:11 autóbusszal
Programok:
A Festetics-kastély
Keszthely, egyben a
Festetics család legjelentősebb alakja Festetics György (1755-1819), aki 1791-től élt Keszthelyen.
Sok energiával látott hozzá a korszerűtlen, adósságokkal terhelt birtok
rendbetételéhez. Szakemberszükségletének kielégítésére 1797-ben megalapította
Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont.
A fenéki hajóépítő üzemben 1797-ben készült el a Balaton
mindenkori legnagyobb vitorláshajója, a Phoenix gálya.
1799 és 1801 között könyvtári
szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését
támogatta. 1817-től
évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl
legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás,
amely Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak
nevezi. Festetics György fia, László 1839-ben építtette meg a fenéki hidat, megkönnyítve a
közlekedést Keszthely és Somogy megye között. 1829-ben mintegy 7000 lakosa volt Keszthelynek beleértve az akkor a
városhoz tartozó Cserszegtomajt, Gyenesdiást
és Vonyarcvashegyet.
A reformkorban indult be a balatoni fürdőélet is, megépítették az első
fürdőházat, és 1846-ban
indult útjára Keszthelyen a Balaton
első gőzhajója, a Kisfaludy.
Az 1848-as forradalomban a Georgikon
hallgatóiból és a felsőbb osztálybeli gimnazistákból alakult meg a 47. honvéd
zászlóalj, majd 1848
szeptemberében az 56. zászlóalj Keszthely polgáraiból. A szabadságharc
leverését követően Keszthely fejlődése lelassult. A jobbágyság felszabadítása
nem különösen érintette a várost, mivel a lakosok tulajdonában alig 800 hold volt.
A Helikon-park
A város
történetének legsúlyosabb csapása az volt, hogy az 1861-ben megnyitott Déli Vasút
elkerülte a várost. A Déli Vasút Buda-Nagykanizsa közötti vonalán volt ugyan egy
Keszthely nevű állomás, de az nem Keszthelyen, hanem attól mintegy tíz km-re
fekvő Balatonszentgyörgyön feküdt. E 10 kilométeres
távolság áthidalásáról a város évtizedeken át különféle vasútépítési terveket
dédelgetett, még a lóvasúti összeköttetést is komolyan mérlegelték. A vasút
létkérdés volt a város számára, mert ennek hiányában az ipar és kereskedelem
nem volt képes fenntartani a versenyt más jobb infrastruktúrájú várossal. A
vasútépítés 1888-ban
kezdődött el, és alig néhány hónap múlva el is készült. Építését jelentősen
támogatta a Festetics család is, nem véletlen, hogy a vasúttársaság két
mozdonyát György és Tasziló névre keresztelték, s az immáron valóban
Keszthelyen fekvő Keszthely vasútállomás épületében a családnak egy külön
várótermet is létesítettek. 1903-ban pedig megépítették a Keszthely-Tapolca közötti
vasútvonalat. A Balatonszentgyörgy-Keszthely-Tapolca
közötti vonal tipikusan a helyi forgalmi
igényeknek megfelelő vasútvonal volt. A balatoni idegenforgalomban nem volt szerepe,
annál inkább használták a Keszthelyre tartó vásározók, a Tapolca
környéki szőlősgazdák.
A
19.
században az iparosítás elkerülte a várost, így 1785
és 1900
között a lakosság száma alig nőtt kétszeresére.
Az
egyetlen fejlődési irány Keszthely iskolaváros jellegének erősítése és
fürdővárossá fejlesztése jelentethetett. Ezt a város vezetői is felismerték,
főleg a Morvaországból
érkezett sörfőzőmesternek, Reischl Vencelnek
köszönhetően, aki több évtizeden át szolgálta a várost városbíróként. 1862-ben
épült meg az első nyaraló Keszthelyen és ekkor nyílt meg a szabadtéri színpad
helyén az első keszthelyi kőszínház. A belváros romantikus
és eklektikus
stílusban újult meg. Miután a város birtokába került a Balaton-part,
megépült a szigetfürdő, majd a ma is álló két patinás szálló, a Hullám és a
Balaton. A Helikon-park keleti szélén kialakították az Erzsébet királyné útját,
mellette pár év alatt kiépült a villasor. 1865-ben
a Georgikon utódjaként megnyitotta kapuit az állami Mezőgazdasági Tanintézet. 1870-ben
alapították az első óvodát a városban, 1871-ben
megkezdték az irgalmas nővérek zárdájának és iskolájának építését. 1872-ben
polgári fiúiskola és felsőbb leányiskola létesült, 1884-ben
megkezdte működését az ipariskola, 1892-ben
pedig a város megépíttette a gimnázium ma is használt épületét. 1879-ben
szervezték meg a Csónakázó és Korcsolya Egyletet. A kulturális javak megőrzésére
1898-ban
megalakult a Balatoni
Múzeum Egyesület, Zala
megye első múzeuma. A 20.
század elejére Keszthely újra virágzó város, kedvelt nyaralóhely lett.
A
Festetics-kastély kapuja
Az
első
világháborút követő kedvezőtlen gazdasági helyzetben a város fejlődése
megtorpant. A két világháború között Keszthely a „nyugdíjasok városaként”
szerzett hírnevet. 1925-ben
öt szálloda, két kávéház, tíz vendéglő és 11 kocsma várta a településre
utazókat. Ekkor épült meg a Balatoni
Múzeum neobarokk
palotája, a Posta új épülete és a Jobs-szanatórium.
A
második
világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, bár ekkor történt
a Balatoni Múzeum híres gyűjteményének elszállítás közbeni megsemmisülése
Zalaegerszegen, ám a Festetics-kastély
bútorzata és könyvtára épen maradt. 1950-ben
a közigazgatási
átszervezéssel Keszthely Veszprém
megye része lett, ahol periferiális helyzetben
maradt. Az 1954-ben
városi rangra emelt Keszthelyen nem történt komolyabb fejlesztés az 1950-es,
1960-as
években, így a város megőrizhette régi patináját. Az 1970-es
években aztán új lakótelepekkel bővült a város, amelyekhez újabb iskolák
épültek. A városban jelenleg öt középiskola működik, a Gazdasági Akadémiát 1970-ben
emelték egyetemi rangra. Ebben az időszakban honosul meg itt a textilipar és az
alkatrészgyártás is, amelyek azóta megszűntek. Megindult közben az
idegenforgalom fejlesztése is, így 1971-ben
átadták a 480 ágyas Helikon Szállót, 1985-ben
pedig az 1959-ben
épített Motel helyén a Phoenix Hotelt. Megújult a Hullám Szálló is. A város
déli részén továbbá nagyobb vállalati üdülők épültek, amelyek ma többnyire
panzióként üzemelnek. 1979-ben
Keszthely és környéke Zala
megyéhez csatlakozott.
1972-ben
nyílt meg a Georgikon
Majormúzeum. A Festetics-kastély
az ország negyedik legnagyobb kastélyaként teljes felújítása után jelentős
kiállításokkal és rangos zenei rendezvényekkel várja a látogatókat. A rendszerváltást
követően a város komoly fejlődésnek indult. A kastély 500 éves
pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely a hazai
borászat egyik színfoltjaként, borkóstolóval egybekötött tárlatvezetéssel várja
látogatóit.
Programok:
