Képek:
-
Katolikus templom belseje
-
Református templom belseje
-
Velence története
- Velence éjszakai
fényei 1.
- Velence éjszakai
fényei 2.
- Velence éjszakai
fényei 3.
- Iskolák
- Kastélyok
- Tópart
- Templomok
- Egyéb épületek
- Parkok
- Látképek
- Új kastélyok
- Velence természeti
szépségei 1.
- Velence
természeti szépségei 2.
- Velence
természeti szépségei 3.
- Velence
természeti szépségei 4.
- Velence
természeti szépségei 5.
|
A Velencei-tó északi csúcsa ölelésében a
partmentén és a domboldalon települt nagyközség, Velence. Vonzerejét
természetesen a tó, illetve a tó északi oldalán lomhán elterülő velencei
hegység lankái jelentik. A tónak és a környékének igen kedvezõek a
természeti adottságai. A strandokon a víz hõmérséklete 22-26 C fok között ingadozik
júliusban és augusztusban.
A nyár száraz és az országos átlagot
meghaladó a napsütéses órák száma.
A sekély és mélyvízû strandok közül a gyermekek és az úszni
vágyók egyaránt válogathatnak. A tó halállománya kiváló, így
kedvezõek a lehetõségek a sporthorgászatra is. A
horgászni és a tó belsõ világát megismerni vágyók csónakot
bérelhetnek az északi hajókikötõnél. Velencének két
hajókikötõje, négy csónakkikötõje, több strandja és
kempingje van.
Nevezetes turisztikai látnivalók a Meleg-hegyi Likas kõ, a
nadapi szintezési õsjegy, a pákozdi 1848-as hõsi
emlékmû, a sukorói Gyapjaszsák nevû ingókõ, a
pákozdi kõalakzatok és a pázmándi Zsidó-hegy kõtengere.
Érdemes megtekinteni a Velence Bence-hegyi hegytetõrõl a
kilátást a tóra, a Vörösmarty Mihály présházat, a Sárgaföldes úti
pincesort a Szt. Orbán szoborral, a velencei temetõben Molla
Sadik sirját, a velencei halászmúzeumot, és a katolikus templom
elõtt álló Nepomuki Szt. János szobrot.
Kirándulási lehetõséget a vadban gazdag Nadap-lovasberényi
erdõ nyújt. Látnivalóban gazdag Sukoró régi településrésze, a
Néprajzi Ház és a borospincék. Nadapon lovagolni, mig Velencén több
helyen teniszezni lehet. Rossz idõ esetén Székesfehérvár (20 km) és Budapest (45 km) közelsége ad
programlehetõséget.
|
|
|
Területén bronzkori, vaskori, kelta, római és
honfoglalás kori leletek kerültek elő. A római korban itt haladt át az Aquincumot
és Savariát összekötő útvonal. Egy Árpád-kori oklevélben a tó, majd később a
község Fertő néven szerepel. Bonfini Venetiónak nevezi és a község építését a
veneteknek tulajdonítja. Velence egykor a halászat központja volt, mára
azonban eltűntek a jellegzetes vízrefutó udvarok, hálószárító teritsfák,
bárkatárolók, jégvermek. Helyüket a szépen parkosított családi üdülők
foglalják el. Az 1930-as években kezdődött el az üdülőterület kiépülése. A
parton szép parkokkal körülvett villák sora jött létre, és 1937-ben Vitorlázó
Jacht Club alakult.
A nevezetes szőlőtermő területen, a Bence-hegyen hagyományosan a fehér
szőlőfajtákat (mézesfehér, rizling, hárslevelű) termesztik.
Református
templom képei
|