VELENCE város képei

2004 óta város

Készíti: Major János

Egyéb honlapok: http://web.t-online.hu/csongorz/

 

 

 

 

 

 

      

 

 

 

 

 

Képek:

-          Katolikus templom belseje

-          Református templom belseje

-          Velence története

-  Velence éjszakai fényei 1.

-  Velence éjszakai fényei 2.

-  Velence éjszakai fényei 3.

-   Iskolák

-  Kastélyok

-  Tópart

-  Templomok

-  Egyéb épületek

-  Parkok

-  Látképek

-  Új kastélyok

-  Velence természeti szépségei 1.

-  Velence természeti szépségei 2.

-  Velence természeti szépségei 3.

-  Velence természeti szépségei 4.

-  Velence természeti szépségei 5.

 

 

A Velencei-tó északi csúcsa ölelésében a partmentén és a domboldalon települt nagyközség, Velence. Vonzerejét természetesen a tó, illetve a tó északi oldalán lomhán elterülő velencei hegység lankái jelentik. A tónak és a környékének igen kedvezõek a természeti adottságai. A strandokon a víz hõmérséklete 22-26 C fok között ingadozik júliusban és augusztusban.

A nyár száraz és az országos átlagot meghaladó a napsütéses órák száma.
A sekély és mélyvízû strandok közül a gyermekek és az úszni vágyók egyaránt válogathatnak. A tó halállománya kiváló, így kedvezõek a lehetõségek a sporthorgászatra is. A horgászni és a tó belsõ világát megismerni vágyók csónakot bérelhetnek az északi hajókikötõnél. Velencének két hajókikötõje, négy csónakkikötõje, több strandja és kempingje van.
Nevezetes turisztikai látnivalók a Meleg-hegyi Likas kõ, a nadapi szintezési õsjegy, a pákozdi 1848-as hõsi emlékmû, a sukorói Gyapjaszsák nevû ingókõ, a pákozdi kõalakzatok és a pázmándi Zsidó-hegy kõtengere. Érdemes megtekinteni a Velence Bence-hegyi hegytetõrõl a kilátást a tóra, a Vörösmarty Mihály présházat, a Sárgaföldes úti pincesort a Szt. Orbán szoborral, a velencei temetõben Molla Sadik sirját, a velencei halászmúzeumot, és a katolikus templom elõtt álló Nepomuki Szt. János szobrot.
Kirándulási lehetõséget a vadban gazdag Nadap-lovasberényi erdõ nyújt. Látnivalóban gazdag Sukoró régi településrésze, a Néprajzi Ház és a borospincék. Nadapon lovagolni, mig Velencén több helyen teniszezni lehet. Rossz idõ esetén Székesfehérvár (20 km) és Budapest (45 km) közelsége ad programlehetõséget.

Területén bronzkori, vaskori, kelta, római és honfoglalás kori leletek kerültek elő. A római korban itt haladt át az Aquincumot és Savariát összekötő útvonal. Egy Árpád-kori oklevélben a tó, majd később a község Fertő néven szerepel. Bonfini Venetiónak nevezi és a község építését a veneteknek tulajdonítja. Velence egykor a halászat központja volt, mára azonban eltűntek a jellegzetes vízrefutó udvarok, hálószárító teritsfák, bárkatárolók, jégvermek. Helyüket a szépen parkosított családi üdülők foglalják el. Az 1930-as években kezdődött el az üdülőterület kiépülése. A parton szép parkokkal körülvett villák sora jött létre, és 1937-ben Vitorlázó Jacht Club alakult.
A nevezetes szőlőtermő területen, a Bence-hegyen hagyományosan a fehér szőlőfajtákat (mézesfehér, rizling, hárslevelű) termesztik
.

 

Katolikus templom képei

 

Református templom képei