Vajdahunyad vára

A Budapest szívében található Vajdahunyad várának hivatalosan Történelmi Épületcsoport a neve, amit az 1896-os millenniumi ünnepségekre építettek fel a Városligetben található Széchenyi-szigeten Alpár Ignác tervei alapján. A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként az Ezredéves Országos Kiállítás befogadására szolgáló épület elkészítésére 1893-ban írtak ki tervpályázatot. Alpár Ignác egy három részre tagozódó épületcsoport – mely ábrázolja a magyar építészet ezer éves történetét – tervével nyerte a kivitelezés jogát: egy Árpád-házi, román stílusú, egy Anjou-Hunyadi, gótikus és egy Habsburg reneszánsz-barokk egységből állt az eredetileg – a szoros határidő miatt – favázas épületcsoport, amit 1896. május 1-jén ünnepélyes keretek között adtak át.

Hidaskapu ,oroszlános kőhíd

Hogyan lett a Történelmi Épületcsoportból Vajdahunyad vára?

A kiállítás zárása után az épületbe a Mezőgazdasági Múzeum költözött, azonban csak két évre, mert a tó nedves talaján az ideiglenesre tervezett alapozás és a favázas szerkezet miatt az épület balesetveszélyessé vált, ezért le kellett bontani. Mivel az épületcsoport – amit Ferenc József is kitüntetéssel jutalmazott – nagy sikert aratott a sajtó és a látogatók körében, 1902-ben megindult az újbóli felépítése, ezúttal azonban már tartós, időtálló anyagokból. Az épületcsoport legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várát mintázó főhomlokzati gótikus rész, ezért is kapta a Történelmi Épületcsoport a látogatóktól a Vajdahunyad vára elnevezést. A második világháborúban az épület bombatalálatokban megsérült, rekonstrukciója 1959-ben fejeződött be, 1991 óta pedig műemlék. 

A kápolna és a hozzá csatlakozó kerengő

A templom eredetileg a múzeum könyvtárának épült, azonban az I. világháború során a vár udvarán ápolt sebesültek és a környékbeliek kérésére 1916-ban kápolnává szentelték, ahol minden vasárnap szentmisét tartanak, és gyakran esküvők és koncertek színhelye. A kápolna alaprajza a lébényi templomét, míg a kapuja a XIII. századi bencés apátsági templom, a jáki templom kapuját mintázza.

A várban jelenleg két torony látogatható: a Kaputorony és az Apostolok tornya. A Kaputorony legalsó szintjén a második világháborútkövetően egy kutató dolgozott, és egy hatalmas szekrényt helyeztek el az irodában, amelyet évtizedek múlva, a torony felújításakor félretolva egy elfeledett kis fülkét találtak. A helyiségben több mint 100 éves tervdokumentációra, még Alpár Ignácz által tervezett méretarányos térképekre bukkantak. Miután megnéztük a toronyban található vártörténeti fotókiállítást – amely archív felvételein mutatja be a vár történetét – kimentünk az Ostromfolyosóra, ahonnan a Városligetre és a vár udvarára láthattunk rá.

Ezekkel merőlegesen lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza.

2017 tavaszán a román épületcsoport előtti területen felavatták a legnagyobb magyar agrárpolitikus, Darányi Ignác egykori földművelésügyi miniszter szobrát, aki a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot megálmodta. Az alkotás egy padon, ülő helyzetben, ábrázolja a minisztert, kezében iratokkal.

A gótikus épületcsoport várudvar felőli része a Hidaskapura merőleges dómhomlokzattal kezdődik, melynek legjellegzetesebb motívuma a Róth Miksa üveg- és mozaikművész műhelyében készült hatalmas, küllőköves rózsaablak.