Az öntözés lehetőségei és feltételei Magyarországon
A cél az öntözött területeken a kétszeres terméshozam elérése aszályos
években is. Az öntözött területeke a nitrogén műtrágya használata korlátozott
és programozott legyen. Helyette bizonyos százalékban másodvetésekben
nitrogéngyűjtő növényeket legyen kötelező termeszteni.
Duna vízhozamának
éves átlagai a szigetközi szakaszon (1900-2006)
Hajósy Adrienne Szo, 2007-03-17 13:10
A Duna éves
víztömege:
2000*365*24*3600=
6,3*1010m3/év
A Tisza éves
víztömege:
A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km2, vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már itt 97m3/s-os legkisebb és 4700 m3/s-os legnagyobb vizet is
820*365*24*3600= 2,58*1010m3/év
A két nagy folyó összes vízhozama évente:
= 8,88 *1010m3/év
Magyarországi csapadékmennyisége:
Magyarország területe 93 000 nkm
Átlagos csapadékmennyiség: 550 mm
Összes éves csapadék: 93 * 109nm*5,5*10-1m=5,115*1010 m3/év
Magyarország megművelt területe: 5,3 millió ha
Ebből öntözésre alkalmas: 3 millió
ha
Hiányzó vízmennyiség átlagosan:
Tervezett összes vízmennyiség: 1200 mm
Hiányzó vízmennyiség: 1200-550=650 mm/év
3 millió ha= 3*1010m2
Hiányzó összes vízmennyiség a 3 millió
hektárról évente:
3*1010*6,5*10-1m=1,95*1010m3/év
Ez a két folyó
összes vízhozamának: 22 százaléka
A legoptimálisabb esetben ennyi öntözővíz kellene.
Megoldások:
1.Talajvízszint tartása
Ez táblaszintű beavatkozást igényel. Azt jelenti, hogy mindig csak az optimális talajvízszint tartásához szükséges csapadékvizet vezetjük el a helyszínről. Amennyiben az optimális szint nem biztosítható ilyen módon egész évben, akkor további teendők szükségesek.
Tározók építése:
Az előzőekben elvezetett csapadékvizet olyan tározókban tároljuk, amelyek vagy a kapilláris nyomás, vagy visszavezetéssel megoldható az optimális talajvízszint tartása a környező területeken.
A visszavezetés történhet csatornákban, vagy öntöző berendezéssel a kultúrának megfelelő formában.
Ha a tározók nem tudják egész évben adni a megfelelő vízmennyiséget, akkor a tározókat tölteni kell mesterségesen.
Tározók töltése:
Ez általában folyóvízből történhet. Törekedni kell arra, hogy a folyó vízszintje adja a szükséges magasságot. Amennyiben ez megoldható a folyóból mesterséges beavatkozás nélkül, akkor csak a tározókhoz vivő csatornarendszert kell kialakítani. Ellenkező esetben a folyót duzzasztani kell.
Folyók duzzasztása:
A tározókat és a csatorna rendszert nem az áradások idején kell tölteni. Ez a medertisztításra alkalmas lehet.
Célszerű a legnagyobb gyűjtőterületű folyamot, folyókat duzzasztani, mert ez legtöbb esetben generális megoldást kínál az összes mellékfolyón is. Tehát a duzzasztóműveket ennek figyelembe vételével kell elhelyezni.
Megoldás lehet a Dunára megfelelően elhelyezett 3, és a Tiszára is 3 duzzasztómű építése. Ezeknél kevesebb csak részmegoldásként értékelhető, illetve hosszú távra rossz megoldást adna.
A művek megépítését és működtetését nem csupán az öntözés határozza meg. Az egész rendszert a tározóktól a csatornákon keresztül a duzzasztott folyó szakaszokig alkalmassá kell tenni a hordalékok eltávolítására. Azaz a teljesen töltött tározókat, csatornákat, folyószakaszokat nagy sebességgel leüríthetővé kell tenni, amikor is a lerakódásokat kisodorja az ár a mederből.
Alkalmassá kell tenni a rendszert arra is, hogy az egyik alacsony vízállása esetén a másikból tölthető legyen a csatornarendszeren keresztül (például a Tisza a Dunából).
2.Öntözés
Amennyiben az előző módokon nem biztosítható a növények számára a megfelelő vízmennyiség a megfelelő időben, akkor a fenti művekből öntöző berendezéseket kell üzemeltetni.
3. Kiegészítő hatások
Áramtermelés a gátaknál
Belföldi hajózás
Turisztikai célú hajózás
Természeti környezet visszaáll a több száz évvel ezelőttire
Horgászturizmus
Halászati célú lehetőségek bővülése
Természet közeli turizmus fejlődése